Szombaton az úgynevezett ex Tanuló utcai női téli bajnokságban léptünk pályára. Könnyed szombat esti szórakozásnak nem lehetett várni azt a két összecsapást, ami ránk várt. Első meccsünket a BRSE ellen játszottuk. Beharangozták már számunkra, hogy erős csapat, állítólag volt válogatott játékosokkal. Az összecsapáson látszott mind a rutin mind a technikai különbség, a győzelmükhöz nem is igazán férhetett kétség. A mérkőzést nagyon sajnáltam, mert attól függetlenül, hogy jók voltak, látszódott, hogy a sebességük már erősen megkopott, illett volna megforgatni őket. A lányok határozottan léptek oda rájuk, amihez látszott, hogy nincsenek hozzászokva, és ezt a mérkőzésen és utána is szóvá tették, sőt elég ingerülten adták ezt a tudtunkra. Kevéssé értettem ezt, mert egyáltalán nem voltunk agresszívek, ha úgy játszottunk volna, az egy kicsit más lett volna. Én sok esetben a játékunkból éppen a még több agresszivitást hiányolom. Ha volt válogatott játékosok voltak náluk, akkor pláne nem értem ezt a nyafogást, ott hozzá kellett szokni a kőkemény csontzenéhez. A mérkőzés után minden esetre gratuláltam a győzelmükhöz, hiszen jobbak voltak. A mérkőzés 7:1-es végeredménye mellett számunkra a másik negatívum az volt, hogy az összecsapás játékvezetője finoman szólva, nem volt játékvezetésre alkalmas állapotban.

A másik mérkőzésen az FC Barka csapata ellen elszenvedett 3:0-s vereség már sokkal fájóbb volt, mert elég sok helyzetet sikerült kialakítani, de egyet sem sikerült gólra váltani. A csapatot szintén erősnek mondták, de azt hiszem itt reális lett volna tőlünk több gól.