Csapatunk 2015 november 22-én Szüreti Kupára volt hivatalos Ercsiben. Háromnegyed-pályás ellenfelünkkel már a budapesti bajnokságban is kiváló meccseket játszottunk, szimpatikus csapatnak ismertük meg őket, így örömmel tettünk eleget a meghívásnak. Ráadásul jó erőfelmérőnek ígérkezett a torna, hiszen bajnoki riválisaink közül a házigazdák mellett a Komárom és a Kelen is ott volt a mezőnyben. Végül veretlenül, kapott gól nélkül, csupán rosszabb gólkülönbséggel végeztünk az ötcsapatos torna második helyén – soha rosszabbat!

Tizennégy fős kerettel érkeztünk Ercsibe a szüreti női teremtornára, ami egyrészt nagyon sok variációs lehetőséget adott a sorok összeállítására, másrészt a bőség zavara miatt még az is felmerült, hogy két csapatot indítsunk a kupán. Némi kupaktanács után ezt a lehetőséget elvetettük, ugyanis senki sem készült erre, és nem akartuk a torna kezdete előtt fél órával felforgatni az előzetesen kitaláltakat. Így maradtak a változatos kezdőcsapatok, és a sok csere, ami, mint végül a meccseken kiderült, egészen jól sült el. 

Öt csapat érkezett végül meg a megmérettetésre, így tíz körmérkőzéses találkozóval zajlott a szüreti kupa. Ellenfeleink a házigazda Ercsi, a háromnegyed-pályás bajnokságból szintén ismerős Kelen és Komáromi Fortuna, valamint a sötét ló Üröm voltak. Az már a torna első meccsén látszott, hogy utóbbi nem igazán lesz dobogóra esélyes csapat, sima 3-0-s vereséggel hagyták el a parkettet a vendéglátók elleni nyitómeccset követően.

Csapatunk rögtön belecsapott a lecsóba, az első ellenfél mindjárt a végső győzelemre is esélyes Komárom volt. Hamar sikerült felmérnünk a terem, a pálya és a játékvezetés adottságait, nem beszélve az egyszer húsz perces meccsekről, amiből az is következett, hogy láttuk, szervezett védekezés mellett ezen a pályán nagyon nehéz gólt lőni. Így a Fortuna ellen elsősorban a stabil védőjátékra helyeztük a hangsúlyt, de a harmadik számú kapusunkként (egyébként mezőnyjátékos) ismét nagyot alkotó Tomasovszky Anna is kellett ahhoz, hogy gólnélküli döntetlennel záruljon a parti. Ezzel az is eldőlt, hogy ha a hátralévő meccseit mindkét fél hozza, akkor a gólkülönbség fog dönteni a kupagyőzelem sorsáról.

A kupagyőzelemről szóló fenti okfejtéshez a következő meccsen rögtön közelebb is kerültünk egy lépéssel, hiszen az Ercsi szintén gólnélküli döntetlent játszott a Kelennel, így mindketten lépéshátrányba kerülhettek volna hozzánk képest – ha nem botlottunk volna mi is. Hiába domináltunk ugyanis a Kelen elleni találkozón, ott sem született gól. Ekőzben a Komárom 4-0-val zavarta le az Ürömöt a pályáról, így féltávnál az a furcsaság esett meg, hogy veretlenül, kapott gól nélkül mindössze a holtversenyes harmadik helyen álltunk. Igaz, hátravolt még két meccsünk!

Ekkor azonban érkezett az újabb fordulat! A Komárom, bár fölényben játszott, de mégis csak egy gólnélküli döntetlenre volt képes az Ercsivel szemben, így egy esetleges sikerrel ismét beérhettük volna őket. Az Üröm ellen tehát kötelező volt a győzelem, ám mint azt az ősi közhelyből is tudhatjuk, a kötelező győzelmek a legnehezebbek. Nem volt ez másképp most sem, a két meccs alatt nulla ponttal és 0-7-es gólkülönbséggel álló Üröm alaposan borsot tört az orrunk alá. Ekkor azonban megvillant a lengyel virtus, azaz jó a minőségi légiós a háznál: erasmusos csapattagunk, Basia Pawluk saját térfeléről elképesztően nagy gólt ragasztott az ürömi kapuba! A torna gólja volt! Ráadásul Basia bevallása szerint élete első gólját lőtte tétmeccsen, büszkék vagyunk rá, hogy ez a Hiúzok mezében sikerült neki! Ezután megtört a jég, Gál Ancsi is betalált, a vége pedig magabiztos győzelem lett. Amit ekkor tudtunk, az az volt, hogy a Komárom két lőtt góllal áll jobban nálunk, és következett a Kelen elleni találkozójuk. Ez csalódás volt a lelátón szurkoló lányaink számára, hiszen a Kelen semmiféle tartást nem mutatott esélyesebb ellenfele ellen, sőt, teljesen összeomlott, a vége 6-0 lett.

Ezzel sajnos az is eldőlt, hogy utolsó meccsünkön a házigazda ellen legalább nyolcgólos győzelmet kellett volna aratnunk a kupagyőzelemhez, de egy esetleges döntetlennel is az Ercsi mögé szorultunk volna, egyetlen gólnyi különbséggel. A dobogó viszont már biztosnak tűnt. Szerettünk volna azonban a lehető legjobb helyen végezni, így nekimentünk ellenfelünknek, akik talán nem is számítottak ennyire agilis játékra tőlünk, végül pedig egy kapu előtti kavarodást követően Kovács Bori megszerezte a győztes gólunkat!

Végül még az Üröm megszerezte a becsületgyőzelmet az ezzel a torna utolsó helyére csúszó Kelennel szemben, a többi csapattal együtt pedig mi is átvehettük a jól megérdemelt díjakat! A pályán súlyosnak tűnő sérülést szenvedő, de végül szerencsére hamar felépülő karmesterünk, Horváth Dóri bár gólt nem sikerült szereznie, támadójátékunk motorja volt, és meg is kapta a torna legjobb játékosának járó oklevelet. A csapat pedig átvehette a második helyért járó trófeát, ami, ha mérleget vonunk, remek eredmény: mindezt ugyanis kapott gól nélkül, és veretlenül sikerült elérnünk, csak gólkülönbséggel szorultunk a kupagyőztes Fortuna mögé, miközben legyőztük a házigazda Ercsit is egy végletekig kiélezett meccsen! Így, bár kesereghetnénk a Kelen elleni pontvesztésen, ami végül az első helyünkbe került, a pohár határozottan félig tele van! 

Ne feledkezzünk meg Basia góljáról, valamint arról sem, hogy Metykó Vivi élete első tétmeccseit játszotta színeinkben, és nem hogy nem vallott szégyent, de öröm volt nézni a játékát! Helyt állt, jól játszott, és még helyzetei is voltak! Csak így tovább!

Igazi remek hangulatú önbizalombomba volt tehát ez a nap, szimpatikus házigazdával és jó ellenfelekkel, soha rosszabb teremtornát!