Holnap csapatunk történetében egy olyan mérföldkőhöz érkezik, amelyre majdnem másfél éve várunk. Már az is hihetetlen, hogy már eltelt másfél év, és mégis olyan mintha csak tegnap kezdtünk volna el edzeni. Fantasztikus érzés futballt csinálni és megalkotni a semmiből egy csapatot ami már közel 130 mérkőzést játszott le eddig. Látni ahogy szépen lassan, de hónapról hónapra fejlődik és jönnek az egyre jobb eredmények. Büszke vagyok a lányaimra és a munka minden pillanatát élvezem! Holnap pedig rálépünk egy útra ami csupa nehézséggel, kudarccal  és szenvedéssel lesz kikövezve! Mégis édesebb mint a méz és jobban várjuk bárminél. Hiszem és tudom, hogy a kemény munka és elhivatottság meghozza majd a gyümölcsét, a sikert és a pontokat is!

Papiron ebben a bajnokságban mi vagyunk a leggyengébb csapat. Reálisan nem is érdemes számszerű eredményt kitűzni, hiszen most fogunk először ilyen körülmények között megméretni. Eszerint a hat csapatos bajnokságban a 6-4. hely közé érkezhetünk oda. Az ellenfelek közül mindenki már rendelkezik bajnoki rutinnal (velünk ellentétben), vannak kifejezetten erős csapatok is. Nekünk elvileg minden pontnak örülni kéne, és szó se róla, örülni is fogunk. Azonban ezt a bizonyos papírt amire az volt írva, hogy mi vagyunk itt a leggyengébb csapat, nos ... összetéptem és kidobtam!