Az utolsó előtti forduló a férfi bajnokságban kicsit megint megszaladt. A játék nem volt olyan rossz, mint ahogyan az eredmény mutatta. (0:20). Belülről sem volt olyan vészes, és végül is sajnálom a sok bekapott gólt, de ezen ellenfelünk jól kihasználta az emberelőnyös helyzeteket, amiket a kapunk előtt ki tudott alakítani. Túl közel engedtük őket. Sok esetben előbb fel kellett volna venni az embereket, és végig követni őket. A lányok sokszor vétettek védekezési hibákat, amiket lányok ellen sem lehet megengedni, mégis akkor ott a meccsen nem tűnt olyan vészesnek. Csak a meccs után tudtuk meg a végeredményt, mert ezeken a meccseken nem szoktuk a gólokat számolni. Akkor meg is lepődtem, mert én magam kevesebbre számítottam. Azt hiszem így a végéhez közelítve tudjuk csak a tanulságokat levonni, hogy összességében ártott vagy használt e ez a bajnokság. Én meg vagyok róla győződve, hogy használt, persze voltak lányok, akiket lehangoltak a nagyarányú vereségek. Azt hiszem jó tanuló pénz volt ez, mert, hogy magamat idézzem: „Ha meg tanultál veszíteni, készen állsz a győzelemre!” Az utolsó mérkőzésen remélem sikerül egy szép gálával búcsúzni ettől a bajnokságtól.