Szombaton az úgynevezett ex Tanuló utcai női téli bajnokságban léptünk pályára. Könnyed szombat esti szórakozásnak nem lehetett várni azt a két összecsapást, ami ránk várt. Első meccsünket a BRSE ellen játszottuk. Beharangozták már számunkra, hogy erős csapat, állítólag volt válogatott játékosokkal. Az összecsapáson látszott mind a rutin mind a technikai különbség, a győzelmükhöz nem is igazán férhetett kétség. A mérkőzést nagyon sajnáltam, mert attól függetlenül, hogy jók voltak, látszódott, hogy a sebességük már erősen megkopott, illett volna megforgatni őket. A lányok határozottan léptek oda rájuk, amihez látszott, hogy nincsenek hozzászokva, és ezt a mérkőzésen és utána is szóvá tették, sőt elég ingerülten adták ezt a tudtunkra. Kevéssé értettem ezt, mert egyáltalán nem voltunk agresszívek, ha úgy játszottunk volna, az egy kicsit más lett volna. Én sok esetben a játékunkból éppen a még több agresszivitást hiányolom. Ha volt válogatott játékosok voltak náluk, akkor pláne nem értem ezt a nyafogást, ott hozzá kellett szokni a kőkemény csontzenéhez. A mérkőzés után minden esetre gratuláltam a győzelmükhöz, hiszen jobbak voltak. A mérkőzés 7:1-es végeredménye mellett számunkra a másik negatívum az volt, hogy az összecsapás játékvezetője finoman szólva, nem volt játékvezetésre alkalmas állapotban.

A másik mérkőzésen az FC Barka csapata ellen elszenvedett 3:0-s vereség már sokkal fájóbb volt, mert elég sok helyzetet sikerült kialakítani, de egyet sem sikerült gólra váltani. A csapatot szintén erősnek mondták, de azt hiszem itt reális lett volna tőlünk több gól.

A mérkőzés előtt azt gondoltam, hogy a liga leggyengébb ellenfelével fogunk játszani, ezért a legnagyobb esély mutatkozik egy jó eredmény elérésére. Félig lett csak igazam. Az eredmény 10:0 lett, ami valóban a legjobb eredményünk ebben a sorozatban, azonban az ellenfél nem a leggyengébb volt, akivel játszottunk. Nekünk azonban sikerült sokkal összeszedettebb játékot mutatni, mint az elmúlt időszakban. Ebben a bajnokságban most először próbáltuk ki a sorcserét, nem tudom ennek mennyi szerepe volt a jobb játékban, ehhez még kell több meccs, hogy kiderüljön. Ami tény, hogy több gólhelyzetünk volt ezen a meccsen. Sajnos egyet sem sikerült berúgni ezekből, ami azt mutatja, a támadás befejezést még sokat kell gyakorolni. Az viszont biztató tény, hogy talán most volt a legtöbb helyzetünk, és akadt szép számmal kapura rúgásunk is. Sajnálom, hogy nem készült videofelvétel a mérkőzésről, mert szívesen összehasonlítottam volna az előző meccsekkel, hogy a számok is alátámasszák azt, amit belülről láttunk. Ez a mérkőzés szemre is tetszetős volt, már a fiuk ellen. A lányok azt csinálták, amit kértünk tőlük. A típushibák persze megvoltak, mint például: sok gólt kaptunk távoli rúgásokból. Még mindig nem tudunk ezekre odaérni. Sokszor feleslegesen mélyen behátrálunk a kapu elé, amivel vészesen közel engedjük az ellenfeleinket a kapuhoz. A védekezés megszervezése időt vesz igénybe, és számunkra remek gyakorló terep a fiuk elleni bajnokság. Egyre jobb és jobb lesz ez!