Az alcímben szereplő szóösszetétel nem a tornáról való utolsó pillanatban történt távolmaradást jelenti, sokkal inkább az utóbbi időben elért eredményeinkhez és játékunkhoz képest való visszalépést. Nagy reményekkel vágtam neki ennek a tornának, és hatalmas csalódás lett a vége. Mint edzőnek fontos, hogy az okokat észrevegyem, de a konklúzió előtt lássuk az eredményeket.

Első mérkőzésünkön a Buják ellen joggal bíztam abban, hogy sikerül nekik visszavágni a néhány héttel ezelőtti vereségért, ami számunkra a búcsút jelentette a csoportból való továbbjutás helyett a korábbi HBF tornán. A mostani mérkőzés hasonlóan izgalmasra sikeredett, és megint egy góllal sikerült kikapni. (1:0) Már ezen az első mérkőzésen éreztem, hogy valami nincs rendben. A vereség egyszersmind azt is jelentette, hogy az utolsó meccsen a Police ellen kell pontot hozni, ami nem könnyű feladat. (Mint utóbb kiderült ők nyerték a tornát).

A második mérkőzésen a Pinkbull csapata következett akiknek szintén volt mit törlesztenünk, a téli cageball bajnokságban elszenvedett két vereségért. A Pest megyei 3/4-ed pályás bajnokság egyik csapata ellen az is kérdés volt, mire jutunk egy olyan ellenféllel akivel jó eséllyel már találkozni fogunk ősszel a Budapesti 3/4-ed pályás bajnokságban. Az eredmény 0:0 lett, és sajnos ezen a mérkőzésen is látszott, hogy bár voltak helyzeteink, de nem igazán volt benne a gól a játékunkban.

A harmadik mérkőzésen a Police ellen már csak a győzelem érhetett továbbjutást, de még akkor is számolgatni kellett volna. Mondanom sem kell, ellenük is volt mit törleszteni a téli cageball bajnokságban elszenvedett súlyos vereségekért. Sajnos nem sikerült a győzelem, mert 2:0-ra kikaptunk, de ha mindennek a jó oldalát nézzük, ez nem rossz eredmény ellenük. Ha a rossz oldalát nézzük, akkor sokkal nagyobb arányú is lehetett volna a vereség, ha komolyabban a gázra lépnek.

Ezzel az eredmény sorral a csoport utolsó helyén végeztünk, ami számomra hatalmas csalódás, és ami a legrosszabb ezt nem tudtam leplezni, már az első mérkőzés után sem.

A helyosztók első mérkőzésén a Reklám Press Skorpió csapata ellen (az előző torna ezüstérmese), kellett bizonyítanunk, akik megmutatták micsoda sebességbeli különbség van a két csapat között. Lefutsaloztak minket! A vége 3:0.

A második helyosztó mérkőzésen a Kormányőr csapata ellen zárhattuk le a tornát, akik ellen eddig még nem mérkőztünk meg. Sajnos ez is csak a hattyúdalra volt elég. Az eredmény 3:1, legalább sikerült a becsületgólt belőnünk.

Ezen a napon, lassúak voltunk, körülményesek, enerváltak. Azóta megbeszéltük ezt, és azt kell mondjam, egy ilyen hosszú szezon után, ahol több mint 100 meccset játszottunk, mindenki fáradt volt. Már sokan fejben nem voltak itt, pihenésre , nyaralásra vágytak, így a vizsgák végeztével. Nem tudtunk felpörögni erre a tornára, ami teljesen érthető is. Éppen ezekért nem haragszom a lányokra, azonban a pocsék játék mellett nem lehet csak úgy elmenni, de ezért mint edző nekem kell vállalnom a felelősséget. Vannak rossz napok amikor semmi nem sikerül, ez most ilyen volt. Ebből is tanultunk.

Fotók: HBF csapat

Egy hónappal ezelőtt vetettem fel a BEAC női futsal csapat edzőjének először azt, hogy mi lenne, ha csinálnák a női csapatoknak egy mini kupát, amolyan hagyományteremtő jelleggel. Tetszett neki az ötlet, ami meg is valósult. Tegnap este a BEAC csarnokában gyülekezett az esti órákba a 4 csapat. Az NB1-ben szereplő futsal csapat, a már 5 éve működő kispályás csapat a NapkELTE, és a főként régi futsalosokból álló Wild Angels formáció. Mellettük mi a „nagypályás” csapat készültünk erre a megmérettetésre, mint a legfiatalabbak. A bemelegítés során abban állapodtunk meg, hogy minden meccs előtt a két részt vevő fél, megbeszéli, éppen milyen szabályoknak megfelelően játsszák le a összecsapásokat, hiszen más-más környezetben szoktuk mérkőzéseinket játszani. A futsalosok készségesek voltak, amikor embert kellett átadni, hiszen a Wild Angels mezőnyben, míg mi kapuban voltunk foghíjasok.

Az első meccsünket a NapkELTE ellen játszottuk. 5+1-ben, normál 5-ös labdával zajlott az összecsapás. A mérkőzés a szokásosnál nagyobb iramba zajlott, aminek én nagyon örültem, de őszintén bevallva meg is lepődtem ezen kicsit. Nagy harc folyt a pályán, végig nyílt volt a mérkőzés, majd a végén egy szerencsés góllal sikerült nyernünk. Mi 11 mezőnyjátékossal érkeztünk, akik között új emberek is voltak, és sokan akadtak olyanok a pályán, akik most találkoztak először. Az összeszokottság hiánya rá is nyomta a bélyegét erre a meccsre. A végén meg volt a győzelem, ami a lényeg, de azt nem gondoltam, hogy ennyire izgalmas lesz. Az ilyen kiélezett meccsek azonban sok tapasztalatot adhatnak, így utólag azt mondom, jó, hogy így alakult.

A második mérkőzés a futsalosokkal zajlott, futsal labdával és 4+1-ben. Ezt a mérkőzést vártam a legjobban, hiszen velük még soha nem játszottunk, és minket sem láttak még soha játszani. A végeredmény 2:0 lett (nem nekünk), amivel, mint számszerű eredmény nem lehetek elégedetlen. Azonban látszott, hogy nem hajtották ki magukat, és mi még így is csak futottunk a labda után. A futsal egy kicsit más, és nyilván egy nb1-es csapat is még más kávéház nekünk, ezért nem is vagyok utólag sem elégedetlen és örülök, hogy a lányok belekóstoltak egy más sebességi fokozatba is.

A harmadik mérkőzés a Wild Angels csapata ellen zajlott, ahol a képzeletbeli dobogó második helyének sorsáról kellett döntenünk. Joggal bíztam a győzelemben, hiszem már sikerült őket korábban is felülmúlni, és erős sorral érkeztünk meg a mérkőzésre. Ennek ellenére a siker az övék lett, mert 1:0-ra lehozták a meccset. Döntetlennél már mi örülhettünk volna, azonban bár hiába voltak helyzeteink, a jó befejezés rendre hibázott.

Azt hiszem jól és izgalmasan telt ez az este, örülök, hogy az ötletből valóság lett és remélem, ezentúl minden szezon végén tudunk egymással találkozni. A végén, azonban ahogy a lányaimnak is elmondtam, nem tudtam felhőtlenül örülni, mert csalódott vagyok az eredmény miatt. Úgy érzem fejlődtünk annyit az elmúlt időben, hogy a második helyre jó eséllyel pályázunk, és egy ilyen torna előtt nyíltan kimondjuk ezt célként. Ez most nem jött össze... Ez egy baráti torna volt ahol az eredmény másodlagos (bár számomra ismeretlen ez a fogalom a sportban), ami ennek megfelelően jó hangulatban telt. Jövőre veletek ugyanitt!

Eredmények:

ELTE-BEAC Hiúzok - NapkELTE = 1:0, gól: Gál

ELTE-BEAC Futsal - Wild Angels = 2:0

Wild Angels - NapkELTE = 0:0

ELTE-BEAC Hiúzok - ELTE-BEAC Futsal = 0:2

ELTE-BEAC Futsal - NapkELTE = 5:0

ELTE-BEAC Hiúzok - Wild Angels = 0:1

**************

A csapat megalakulása óta eltelt bő egy év alatt fáradhatatlanul megvívott mérkőzések, a különböző kispályás bajnokságok és hétvégi egynapos tornák, kupák után, mintegy az eddigiek megkoronázásaként, benevezett a Dunakilitiben megrendezésre került IV. Dunakiliti Női Kétnapos Tornára az ELTE-BEAC Hiúzok csapata. Az indulás több szempontból is hasznosnak tűnt: egyrészt, a nagyszámú résztvevő miatt újabb csapatokat, játékosokat, jövőbeli ellenfeleket, már a háromnegyed- valamint a nagypályára is tekintettel lehetséges edzőpartnereket ismerhettünk meg. Másrészt a csapatnak még soha nem kellett zsinórban két napot végig játékkal töltve, ennyire intenzív terhelés mellett egyhuzamban koncentrálva szerepelnie, nem beszélve az összezártsággal, az otthoni kényelemtől eltérő szállás- és pihenési körülményekkel járó kihívásokról. Ezek a bizonyos körülmények pedig terveink szerint kiváló csapatépítővé is tehették a tornát, mind fizikálisan, mind mentálisan, a csapategységet, és az egyéni képességeket illetően egyaránt. Végül, de nem utolsó sorban lejátszhattuk csapatunk 100. mérkőzését, és belőhettük 100. gólunkat is hivatalos meccsen!

Pünkösd hétfőn a HBF női tornáján vettünk részt! Sajnos az idő nem volt kegyes hozzánk, végig esőben kellett játszani.

Nézzük az eredményeket: Első meccsen 1:0 az RTK ellen. Kármi rúgta a gólt. Második meccsen a kelen fehér csapata ellen 1:0, Bea a gólszerző. Majd a Gyulai Amazonoktól 4:0-ra kaptunk ki. A SZAC-ot 3:0-ra vertük. Dorka, Ancsi, Cofi a gólszerzők. Végül a buják ellen 3:2-es vereség, Bea két góljával.

Ezzel az eredmények a csoport harmadik helyén végeztünk, és nem jutottunk tovább. Az első kettő ment tovább. Ezek a rövid tények. Még annyi, hogy így 9 meccses veretlenségi szériát sikerült felállítani, ami igen szép.

A tegnapi nap eredményeként két győzelem, egy döntetlen és egy vereség mellett a második helyet szereztük meg Gödön a Sportmajális keretében szervezett női tornán! Ez egyszersmind azt is jelenti, hogy csapatunk történetében először végeztünk dobogón egy olyan tornán, kupán stb. ahol 3-nál több induló volt! Gratulálok mindenkinek! Boldog születésnapot Beának így utólag is, aki a torna házi gólkirálynője is lett egyben!

Hiúzok - Valkó = 3:0 gól: Hamkó (2), Kazó
Vegyesek - Hiúzok = 1:0
Hiúzok - Gloriett = 1:1 gól: Szabó
Hiúzok - Göd = 3:0 gól: Hamkó, Kalácska, Kazó

Korán reggel keltünk Húsvét hétvégéjén, hogy Kunszentmiklóson vegyünk részt egy női tornán. A házigazdán kívül a Nagykőrös csapata volt még az ellenfelünk. A Nagykőrös csapatát egy két hónappal ezelőtti tornán már sikerült legyőzni 1:0 arányban, így róluk voltak információink. A hazaiakról azonban nem voltak. Sajnos többen visszamondták, illetve megbetegedtek a tornára, így végül csere nélkül indultunk a Keletiből, a másik csapat pedig kocsival. Magam részéről nagyon szeretem a vidéki női tornákat, mert mindig jó hangulat van és jó más települések csapataival találkozni és ismerkedni. Ez a torna számunkra egy győzelmet és egy vereséget hozott és egy második helyet. Hogy a pohár félig üres vagy félig tele? Inkább félig tele. Az első meccsen 2:1-re vertük meg a Nagykőrös csapatát, azaz újra egy góllal bizonyultunk jobbnak náluk. Bizony nem volt ez egy könnyű meccs, hiszen csak a mérkőzés végén sikerült kiharcolni a második gólt. A félidőben 1:0-ra vezettünk, azonban az első meccsen a házigazdák 5:0-ra verték a Nagykőröst, ezért a második meccsen egy esetleges döntetlen nekik kedvezett volna a gólarányt tekintve velünk szemben , így kapust váltottunk, és Annát kihoztuk mezőnybe – mivel ő eredetileg is mezőnyjátékos. Kockáztatunk, de muszáj volt gólokkal nyernünk. Akkor még nem tudtuk, hogy mennyire szenvedős meccs lesz, de Anna kihozatala jó húzásnak minősült, mert végül akkora bomba gólt lőtt az ellenfél kapujának ficakjába, hogy legutóbb Dárdai Pali (a jelenlegi szövetségi kapitány), lőtt ekkora gólt az angoloknak!  Nagyon kellett is ez, mert előtte az ellenfél kiegyenlített. Sajnos akkor még nem tudtuk, hogy nem fog számítani a gólarány. A második mérkőzésen a házigazda várt ránk. Ők pihentek egy meccset, mi egyből játszottuk a két mérkőzést egymás után. Az ellenfelünk minden játékelemben felénk kerekedett. Mi cserék híján nagyon fáradtak voltunk, azonban mind a két meccsen nagyon nagyot hajtottak a lányok. Szó szoros értelemben szaga volt a meznek. Ez az a játék, amit nagyon értékelek, és amit el kell sajátítani a siker érdekében, és ebből most ötösre vizsgáztunk. Nem hozott eredményt ez igaz, hiszen nagyon fájó 8:0-s vereséget szenvedtünk, de a lányokat egy rossz szó sem érheti, mert mindent megtettek sikerért. Jó volt nézni, ahogy csúsznak, másznak. Miért van a pohár félig tele? Mert végeredményben sikerült az első meccsen, egy aktív 3\4-ed pályás csapatot legyőzni, igaz csak kispályán, de papíron mi voltunk a leggyengébbek ezen a tornán. A jó szájízhez még az is hozzájárult, hogy a torna végén a legjobb kapusnak járó díjat a mi játékosunk Tomasovszky Anna kapta.

Fotók megtekinthetőek a facebook oldalunkon!

Február 14-én az első vidéki tornánkra utaztunk! Nagy várakozásokkal és lelkesedéssel ültünk vonatra. Kapusunk beteg volt, ez némi aggodalomra adott okot, és a létszámunk is hagyott kívánni valót maga után, konkrétan egy cserénk volt. Azonban már alig vártuk, hogy vidéki csapatok ellen is megméressük magunkat. A tornán 8 résztvevő csapat volt, két négyes csoportban, ahol körmérkőzéses formában dőltek el a helyezések, majd a csoportok azonos helyezettjei egymással mérkőztek meg a helyosztókon. Zömében megyei bajnokságok ¾-ed pályás csapatai vettek részt a tornán, de jelen volt az NB II-es Gyulai Amazonok csapata is.

A mi csoportunkban a Városföld és a Táborfalva csapatával játszottuk az első két mérkőzésünket. Nem tudtuk igazából mire számítsunk, hiszen a csapatok egy-két kivétellel teljesen ismeretlenek voltak. Az említett két csapat ellen mind a két mérkőzésen 0:0-s döntetlent értünk el. Sajnos nem igazán sikerült helyzetet kialakítani, egyik oldalon se, ezért azt kell mondjam az eredmények igazságosak, azonban egy győzelemmel a bronzéremért is játszhattunk volna, ami így utólag kicsit szomorkodásra adhat okot. Az utolsó meccsünkön ugyanis a házigazda Dabas csapatával mérkőztünk meg, ami 4:0-s vereséget hozott nekünk! Vigasz, hogy ők lettek a később az első helyezettek! Mivel a Táborfalva legyőzte Városföldet, így mi a csoport harmadik helyén végeztünk, amivel az 5. helyért kellett játszanunk a Nagykőrös csapatával szemben. Ezt a mérkőzést sikerült 1:0-ra megnyernünk, amivel megszereztük az 5. helyet, ami ha belegondolunk nem is olyan rossz, hisz regnáló nagypályás bajnokságban játszó csapatokat is sikerült magunk mögé utasítanunk. Azt is elmondhatjuk magunkról, hogy csak a későbbi győztes tudott minket legyőzni. Kicsit szerencse is nekünk, hogy végül az egész tornán egy rúgott gól is elég volt az 5. helyhez.

Végül is jól sikerült ez a túránk, jól éreztük magunkat, és sok ember előtt is játszhattunk, ami szintén fontos rutint adhat a lányoknak.