A harmadik fordulóban a torna papíron legerősebb csapatával játszottunk. Jól kezdtük a meccset, mert a vezetést hamar megszereztük! Az ellenfél azonban ekkor is nagyon nyugodtan és felszabadultan játszott, türelmesen játszották ki a helyzeteiket. Sajnos a gólok egyre csak jöttek és jöttek, és a végén katasztrofális vereséget szenvedtünk. Nagyon nagy volt a letargia a mérkőzés után, nem is igazán tudom elemezni a történteket. Cageballnál persze benne vannak a nagy gólkülönbségű vereségek, de ez talán túlzás volt. A visszavágón meg fogjuk mutatni, hogy nincs ekkora különbség a két csapat között. Amit ellenfelünktől megtanulhattunk, hogy végig nyugodtan, felszabadultan kell játszani.

Szombaton következtek számunkra a könnyebb ellenfelek, már ami a tabella állását illeti. Első meccsünk egy ELTE-s házi rangadó, a NapkELTE csapata ellen volt. Az első félidő 0:0-s állással végződött. A mérkőzésen mi szereztünk vezetést, majd ekkor az ellenfél nagyobb sebességre kapcsolt. Egy potya góllal ki is egyenlítettek, azonban a döntetlen mégis igazságos, mert több gólszerzési lehetőségünk volt nekik is. Mind a két csapatnak csak a győzelem volt elfogadható (ebben biztos vagyok), így ez az eredmény senkinek sem jó igazán. Lehet, hogy még találkozunk ebben a bajnokságban velük.

A másik mérkőzésen a Wild Angels csapata 3:1-es vereséget mért ránk, itt már sérülés miatt nem volt cserénk, ami ki is hozta a fáradságot. Ezen a fordulón, ahogyan a korábbin is, nagyon kevesen voltunk, ráadásul most meghatározó játékosaink nem tudtak részt venni a mérkőzésen. Ha ők ott vannak, azt hiszem most két győzelemmel lettünk volna gazdagabbak, azonban ez nem magyarázat, mert mindig éppen annak kell a feladatot megoldani, aki a pályán van.